Én kis falum

Szombaton ejtettük meg az idei téli szezon második kolbászgyártását, ismét csak nem azért, mert elfogyott volna a novemberi adag, hanem mert most volt itt az ideje: később már túl meleg lenne hozzá és bajos lenne a füstölés is. Most is nagy áldozatot hoztam azzal, hogy előre mentem fűteni, de ez az áldozat most hiábavaló volt: nem bírtam a fűtéssel. Végül Egyik Kedves Rokonék megérkezése előtt 10 perccel sikerült beindítanom, így őket egy kellemesen meleg, kicsit több mint 10 fokos házban fogadtam. Igen elegem van már ebből az olajkazánból, de erre most nem szeretnék több szót vesztegetni.

Tovább is van, mondjam még? »

Úgy tűnik, visszavonhatatlanul jön most már a tavasz, ugyanis megvannak a korcsolyáink!

Tovább is van, mondjam még? »

Rendesen hideg napok vannak mostanában, ezen sokan sopánkodnak is, de szerintem pedig ennek most van itt az ideje. Minden télen szoktak mínusz sokak lenni, az idei tél eddig kényeztetett minket, de most megmutatja a foga fehérjét. De kell ez is, kell a természetnek, hiszen ilyen éghajlaton élünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne várnám már nagyon a tavaszt, és ne utálnám annyira azt, hogy lefagy az orrom hegye, de belátom, ennek így kell lennie.

Tovább is van, mondjam még? »

Lajosomtól még december közepén kaptunk egy nagy zsák, 100 darab holland tulipánhagymát. Karácsonykor nem tudtuk elültetni, mert hó volt, de hiába tettük őket szét szellős helyre, elkezdtek penészedni. Nyilvánvaló volt, hogy ha hamarosan el nem ültetem őket, tönkremennek. A Kisfaluban lakó kertészmérnök is azt mondta: ha nincs fagy, elültethetem bármikor, de ha nem ültetem el, annyi lesz nekik. Így január 2-án mindenképpen el akartam őket ültetni, hiszen már aznap délután vissza kellett jönnünk Pestre.

Tovább is van, mondjam még? »

A fűtésről ezen a télen még nem is meséltem semmit, mert nagyon nincs is mit. Hozta idáig a tavalyi formáját: amíg ott tartózkodtunk a házban, gond nélkül (vagy egy-két tisztítással) működött, de amint kitettük a lábunkat, szinte mindig egyből leállt, ezt az üzemóra-számláló mutatta. Ugyanezt csinálta tavaly is, így újból megállapítottuk, hogy lelke van: nem szereti, ha nem vagyunk ott. Ezért aztán már jobbnak láttuk mindig inkább leállítani, amikor eljöttünk, így legalább mindig tudtuk, hogy nem megy. Amióta elkészült a födém-szigetelés, a fagytól nem igazán félünk, ráadásul idáig nem is voltak olyan nagy hidegek. És biztos ami biztos alapon most már mindig víztelenítünk, illetve a lefolyókba, szifonokba szórunk sót.

Tovább is van, mondjam még? »

Két erősen zimankós hét van mögöttünk és idén még egyszer sem hagytuk úgy ott a házat, hogy a fűtést ne állítottuk volna le. Amióta megvan a födémszigetelés, nem félünk a fagytól, meg aztán most már mindig víztelenítünk is. A fűtés pedig nagyon ritkán szokott egy, főleg két hétig leállás nélkül menni, akkor meg minek fogyassza a keringető szivattyú az áramot? A legutóbbi ott-tartózkodásunkkor is leállítottuk a fűtést, már csak azért is, mert az időjósok folyamatosan azt ígérték, hogy most már pár nap múlva tényleg felmelegedés jön. Csak éppen sosem jött. Így aztán sejtettük, hogy a ház rendesen lehűlt. Ha csak mi mentünk volna most, ez nem lett volna gond: a hálóban bedurrantunk a kályhába, bedugjuk az elektromos ágymelegítőket, a radiátorok pedig reggelre fölfűtik a házat. De a kolbászgyártás miatt dolgozókat vendégeket vártunk, nem is keveset, így tudtuk, hogy lesznek, akik a földre letett matracokon fognak aludni. Ezt nem lehet egy éppen csak hogy melegedő házban megtenni.

Tovább is van, mondjam még? »

Ilyenre talán még sosem volt példa: a család összes tagja vasárnap Kisfaluban volt, csak én nem. Szombaton nem mentünk, mert (mint előzőleg már említettem) lemezbemutató Ghymes-koncert volt. Ami miatt egy fél vasárnapra Lajosom mégis elment, az a fűtés volt. Ismét.

Tovább is van, mondjam még? »

Azt ebben a blogban nem meséltem el, mert nem kisfalusi történés, hogy az idei évünk úgy kezdődött, hogy Pesten is elromlott a fűtésünk (cirkó, ez javítható volt) és tönkrement a hűtőnk, ez utóbbi javíthatatlan, újat kellett venni. Ezek mellett még a kisfalusi kazánunkban is tönkrement egy olyan alkatrész, ami a forgalmazó szerint soha nem szokott tönkremenni. Gondoltam, rendben, megvolt a három. Amikor ezek után még Pesten eltört a vécédeszkánk is, gondoltam, megvolt a ráadás. Most viszont már nem tudom, mit gondoljak, vagyis: mi jöhet még?

Tovább is van, mondjam még? »

Ez egy elég száraz bejegyzés lesz, előre is elnézést kérek érte. Ismét a fűtésünkről lesz szó benne, és csak arról. Ugyanis ismét bibiskedik, de ismét megtudtunk róla néhány gyógytippet.

Tovább is van, mondjam még? »

Ahogy a tavalyi téli szünetben, a mostaniban is úgy sikerült a kisfalusi tartózkodásunk, hogy pont akkor nem vagyunk ott, amikor szép havas a táj. És pont akkor voltunk ott, abban a három napban, amikor ilyenkor szokatlan meleg volt, tehát az addig leesett hó mind elolvadt és egyfolytában cuppogtunk a sárban. Még örülhettünk, ha nem esett az eső.

Tovább is van, mondjam még? »

Pénteken egy baráti társaságba voltunk hivatalosak, ahol valaki ezzel üdvözölt minket: most hallgatta meg a tévében az időjárás jelentést és na, mit gondolunk, hol volt az országban a leghidegebb? Hát Kisfaluban! Remek hír volt, mit mondjak.

Tovább is van, mondjam még? »

Minket is utolért a válság. Ugyan munkánk szerencsére (kopp-kopp-kopp, nagyon erősen!!)  van, nem is kevesebb, mint eddig, de valahogy a bevételeink mégis csökkentek (ebbe most ne menjünk bele, hogy miért) és persze a kiadásaink nőnek. Úgyhogy kénytelenek voltunk mi is megszorítási intézkedéseket bevezetni. Ennek egyik eleme, hogy (részben) az üzemanyag drágulása miatt ritkítanunk kell a kisfalusi látogatásainkat. Nem is terveztünk erre a hétvégére kiruccanást, már csak azért sem, mert tegnap iskola volt a gyerekeinknek (azt továbbra sem értem, hogy miért kellett a téli szünet-beli 24-e helyett tegnap iskolába menni). Leginkább azért sajnáltuk, hogy ezt a hétvégét kihagytuk, mert tegnap volt Szlovákvárosban az az adventi koncert, amin tavaly is voltunk és olyan szép volt. Ugyan a koncertet valóban kihagytuk, a mai délután végül mégis Kisfaluban talált minket.

Tovább is van, mondjam még? »

Laci annyi kérdést tett föl a fűtésről, hogy egy külön bejegyzésben számolok be a helyzetről, hátha mást is érdekel.

A fűtésünk, köszönjük szépen, most is vacakol. Amikor sikerül beindítanunk, akkor addig, amíg a termosztát le nem állítja, nagyon szépen működik, de ha csak egyszer is leáll a termosztát miatt, többet már nem indul be, csak újabb szervizelés után.

Tovább is van, mondjam még? »

Facér voltam eddig. Lajosom elutazott nagyon messzire öt napra, és ebbe az öt napba beleesett a hétvége is. Elgondolkodtam: úgy nézett ki, hogy üres lesz a falu; az olvadó hótól sáros-latyakos minden; ráadásul esőt is ígértek a meteorológusok. Azért minek utazzunk annyit, hogy a házban ülve nézzük azt, hogy kint esik az eső? El is döntöttük a fiúkkal, hogy nem megyünk.

Tovább is van, mondjam még? »

A karácsonyi fagyás miatti csőtörésünk óta is többször előfordult már, hogy leállt a fűtés. Ilyen volt tavaly télen is sokszor, akkor rájöttünk az okra: nem jó helyen volt a gyújtófej. Többszöri próbálkozás után sikerült megtalálni azt a pontot, ahol rögzíteni kell ezt ahhoz, hogy az égés a legtökéletesebb legyen és ezáltal ne kormoljon. De a mostani leállásoknak a leggyakoribb oka a dugulás. Vagyis a fúvóka nyílását elzárja egy valami, ami az olajban van. Az olajban, ahol nem kellett volna lennie, hiszen két szűrőn át kerül a tartályba. Nem értjük.

Tovább is van, mondjam még? »

Amikor úgy tűnt, hogy minden vizet összeszedtünk, ami szétfolyt a házban, már akkor tartottunk attól, hogy az összeszedhetetlen víznek lesz még következménye. Hiszen az aljzatbeton nyilván nagyon sok vizet beszívott, amit majd egyszer ki is fog adni magából.

Tovább is van, mondjam még? »

Köszönöm mindenkinek az együttérző szavakat, akár itt, akár e-mailben kaptam őket. A helyzetünk némiképp normalizálódott, most már meleg van és szárazság, legalábbis a házban. A pincében persze ott az a sok víz, amit beszívott a beton, Lajos szerint csak tavasszal-nyáron lesz esélye kiszáradni.

Tovább is van, mondjam még? »

Amit a házban tapasztaltunk megérkezésünkkor, minden negatív várakozásunkat alulmúlta. A hőmérő -1,8 °C-ot mutatott a benti hőmérsékletre, de az eltelt időben a benti minimum -2,8 °C volt. Lajos leszaladt a pincébe megnézni a fűtést és kiderült, hogy egyből azután állt le, amikor utoljára elmentünk. Mondtam én, hogy az nem a mi napunk volt! Azóta nem ment, viszont a kinti minimum hőmérséklet -21,5 °C volt. Elindultunk kárfelmérésre.

Tovább is van, mondjam még? »

Aggódunk a hideg miatt. Nem voltunk a házban a múlt hétvége óta és azóta beköszöntött ez a piszok hideg. A fűtést temperálón hagytuk, de pontosan tudjuk, hogy bármikor egy bepiszkolódás miatt leállhat és akkor nincs fűtés a javításig, amihez mi kellünk. És egy bizonyos mennyiségű üzemóra után törvényszerű ez a bepiszkolódás. Ha pedig nagy hideg van, megnő az üzemórák száma. A ház meg nincs víztelenítve. Ez idáig nem volt aggasztó, mert meleg volt, de most hideg van, nagyon hideg.

Tovább is van, mondjam még? »

A padlófűtést már tavaly év végén üzembe helyeztük, de azt már akkor is tudtuk, hogy kevés lesz az egyedül a ház fűtéséhez. Ez a tavalyi télen be is bizonyosodott, tehát nagy szükség volt a radiátorokra is. Meg is rendeltük őket tavasszal legalább egy fél évvel ezelőtt meg is érkeztek. Egy kivételével. A fürdőszobában ugyanis keskeny, magas radiátorra volt szükségünk, ezt pedig csak külön rendelésre lehet kapni. De ha már úgyis rendeltünk, akkor törülközőszárítós változatot rendeltünk. Annyiba is került ez az egy, mint az összes többi kb. egyharmada.

Tovább is van, mondjam még? »